Egyháztörténeti utazás Erdélyben

2015. június 25., csütörtök

A Baár-Madas Általános Iskola 7.a osztályának tanulói egyháztörténeti utazást tettek Erdélybe a Határtalanul program keretében.

„...mert én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek. Tudok szűkölködni, és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, bővölködésbe és nélkülözésbe egyaránt. Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem." Fil 4,11-13

A fenti igét tanulva imádkoztunk étkezések előtt a Baár-Madas Református Általános Iskola 7. a osztályával, akikkel 2015. június 1-6. között járhattunk végig a magyar reformáció szempontjából fontos emlékhelyeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma Határtalanul pályázatának támogatásával.

Már az út tervezésénél fontos szempont volt, hogy a diákok számára emlékezetessé tegyük azokat a személyeket, helyszíneket, akik nevét egy protestáns iskolába járónak illik megjegyezni. Nem csak mint történelmi személyekről beszéltünk, hanem úgy is, mint akik a hitüket megélték, azért harcoltak, abban szűkölködtek vagy bővölködtek.

Így kerestük fel Bethlen Gábor szülőházát Marosillyén, a sírját Gyulafehérváron, emlékezve, hogy testvériskolánkat, a ma Nagyenyeden működő református kollégiumot ő alapította itt. Fogarason Árva Bethlen Kata írónő menyasszonyi ruhájából készült úrasztali terítőben gyönyörködhettük, és olvashattuk Bod Péter, Kata udvari lelkésze által fogalmazott feliratot a sírján. Tudjuk, hogy ahogy Bethlen Gábor az iskolaalapítással sokat tett a reformáció terjedéséért, a magyar művelődés megerősödéséért, Árva Bethlen Katának ugyanúgy nagy szerepe volt a kor lánynevelésében, ahogy a gyógyfüvek felismerésére, használatár, hímzésre, gazdálkodásra tanította az udvarában a fiatal lányokat.

Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceummal egy épületben működik a református kollégium is, amit szintén megtekintettünk. Jó volt felfedezni a tablók között olyat, amely a 1907-ből származott, amikor a mi iskolánk indult. Kolozsváron nem hagyhattuk a Házsongárdi temetőt, ahol nemzetünk protestáns nagyjai, költői, tudósai, bibliafordítója sírjánál helyeztük el a megemlékezés szalagjait. Az ezer éves határnál június 4-én emlékeztünk meg nemzetünk összetartozásáról.

Az egyháztörténet megismeréséhez hozzátartozik, hogy megismerjük a római katolikus vallást is. Ezért is volt gazdagító, amikor a gyimesi csángókhoz látogattunk, akik számára évek óta gyűjtenek diákjaink iskolai felszereléseket, melyek az ottani kisdiákok tanulását segítik. Ennek kapcsán találkoztunk Hidegség patakán a helyi hetedikesekkel, és közös tánccal, énekléssel, beszélgetéssel ismerkedtünk egymással. Adományainkat nemcsak a családokban élő gyermekek számára gyűjtjük, hanem a gyimesbükki Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonának is, amit most szekéren utazva látogattunk meg. A látogatást közös focimeccsel zártuk.

A kulturális és egyházi emlékek mellett a teremtett világ szépségeit is felfedeztük, túrázva a gyimesi hegyekben, meglátogatva a parajdi sóbányát is. Ahogy a reformációban fontosak voltak a körülmények, mi is megtapasztalhattuk, hogy Isten hogyan rendezi az utazásunkat. Átéltünk eltévedést, lerobbanást, viperamarás okozta riadalmat, de mindenre volt erőnk a Krisztusban, aki megerősített minket, és neki hálát adva tekintünk vissza utunkra.

Szerző: Puskásné Benczúr Csilla osztályfőnök, Bölcsföldiné Türk Emese vallástanár

Ez történik továbbiak →