Istent keresem

Napi ige a református Bibliaolvasó Kalauz alapján

"Izráel fiai között lakom, és nem hagyom el népemet, Izráelt."
(1Kir 6 )

1 Négyszáznyolcvan évvel azután, hogy Izráel fiai kijöttek Egyiptomból, amikor Salamon már negyedik éve uralkodott Izráelben, ziv hónapban, azaz a második hónapban kezdték el építeni az Úr templomát. 2 Az a templom, amelyet Salamon király épített az Úrnak, hatvan könyök hosszú, húsz könyök széles és harminc könyök magas volt. 3 A templomépület előcsarnoka húsz könyök hosszú volt, a templom szélességének megfelelően, szélessége pedig tíz könyök volt a templom előtt. 4 Készíttetett a templomra ablakokat is, kőkerettel és ráccsal. 5 A templom falaihoz körös-körül oldalszárnyakat építtetett, körös-körül a templom falain, a szentélynél és a szentek szentjénél is; körös-körül oldalkamrákat csináltatott. 6 Az oldalszárny szélessége legalul öt könyök, középen a szélessége hat könyök, a harmadik szinten pedig a szélessége hét könyök volt; a templomot ugyanis kívülről körös-körül lépcsőzetesre építtette, hogy a gerendák ne nyúljanak be a templom falaiba. 7 Mivel a templom építésekor már készre faragott kövekből dolgoztak, sem kalapácsnak, sem vésőnek, sem egyéb vasszerszámnak nem hallatszott a zaja a templom építésekor. 8 Az alsó oldalkamra ajtaja a templom jobb oldalán volt, és csigalépcsőn jártak föl a középsőre, a középsőről pedig a harmadikra. 9 Amikor befejezték a templom építését, beburkolták a templomot cédrusgerendákkal és cédrusdeszkákkal. 10 Megépítették az oldalszárnyakat az egész templomhoz, emeletenként öt-öt könyök magasra, és cédrusgerendákkal kapcsolták a templomhoz. 11 Így szólt az Úr igéje Salamonhoz: 12 Ezt mondom a templomról, amelyet most építesz: Ha az én rendelkezéseim szerint élsz, törvényeimet teljesíted, ha megtartod minden parancsolatomat, és azok szerint élsz, akkor én is megtartom ígéretemet, amelyet apádnak, Dávidnak tettem: 13 Izráel fiai között lakom, és nem hagyom el népemet, Izráelt. 14 Amikor befejezte Salamon a templom építését, 15 beburkolta a templom falait belülről cédrusdeszkával; a templom padlójától egészen a mennyezetig faburkolattal látta el belül, a templom padlóját pedig ciprusfa deszkával borította be. 16 A templom végétől húszkönyöknyire épített egy deszkafalat cédrusfából a padlótól fel a mennyezetig; ezt építette ki belül a legszentebb résznek, a szentek szentjének. 17 Az előtte levő templomcsarnok, azaz a szentély negyven könyök volt. 18 Belülről az egész templomot cédrusfa borította, s erre gömb alakú díszeket és virágfüzéreket faragtak; minden csupa cédrusfa volt, a követ nem is lehetett látni. 19 A templom leghátsó részében készítette el a szentek szentjét, hogy ott helyezze el az Úr szövetségládáját. 20 A szentek szentje húsz könyök hosszú, húsz könyök széles és húsz könyök magas volt. Színarannyal vonatta be azt, az oltárt pedig cédrusfával borította be. 21 A templom belsejét is színarannyal vonatta be Salamon, és aranyláncokat húzatott ki a szentek szentje elé. Arannyal vonatta be a templomot, 22 az egész templomot arannyal vonatta be, végig az egész templomot. A szentek szentjénél levő oltárt is mindenütt bevonatta arannyal. 23 Készíttetett olajfából a szentek szentjébe két kerúbot, tíz-tíz könyök magasat. 24 A kerúb egyik szárnya is öt könyök, a másik szárnya is öt könyök volt, úgyhogy az egyik szárny vége a másik szárny végétől tízkönyöknyire volt. 25 A másik kerúb is tízkönyöknyi volt; mindkét kerúbnak ugyanaz volt a mérete és a formája. 26 Az egyik kerúb magassága tíz könyök volt, és ugyanannyi volt a másik kerúbé is. 27 A kerúbokat a templom legbelső részébe helyezték. A kiterjesztett szárnyú kerúbok közül az egyiknek a szárnya az egyik falig, a másik kerúb szárnya pedig a másik falig ért, és szárnyuk a templom közepén egymáshoz ért. 28 A kerúbokat is bevonták arannyal. 29 A templom falára, körös-körül mindenütt, a belső és külső részre egyaránt domborműveket faragtak: kerúbokat, pálmákat és virágfüzéreket. 30 A templom padlóját arannyal vonták be a belső és a külső részben egyaránt. 31 A szentek szentjének bejáratára ajtószárnyakat készítettek olajfából. A szemöldökfák és az ajtófélfák ötszöget alkottak. 32 Mind a két ajtószárny olajfából volt. Kerúb-, pálma- és virágfüzér-domborműveket faragtak rájuk, majd bevonták arannyal; a kerúbokat és a pálmákat is befuttatták arannyal. 33 Ugyanígy készítettek a templom bejáratához is ajtófélfákat olajfából, négyszögletes formára. 34 Mindkét ajtószárny ciprusfából volt. Az egyik ajtószárny is két táblából állt, amelyek csapon forogtak, meg a másik ajtószárny is két táblából állt, amelyek csapon forogtak. 35 Kerúbokat, pálmákat és virágfüzéreket faragtak rájuk, és beborították arannyal, amely még a véseteket is befedte. 36 Azután megépítették a belső udvart három sor faragott kőből és egy sor cédrusgerendából. 37 A negyedik évben rakták le az Úr házának alapját, ziv hónapban, 38 és a tizenegyedik évben, búl hónapban, azaz a nyolcadik hónapban készült el a templom minden része és minden tartozéka. Hét esztendeig építették.

A templom felépítése hét évbe és nagyon sok pénzbe került. Mi lenne, ha a szűkös anyagiakból többet fektetnénk a misszióba, az evangélium továbbadásába, tanítványok és munkatársak képzésébe, mint épületeinkbe? Maradjon az arany burkolat, a művészi tevékenység másra, csak a gyülekezet építését, az evangélium hirdetését ne hagyjuk el! Akkor Isten biztosan közöttünk lakik, és nem hagy el (12–13).

RÉ 127 MRÉ 127


„…semmit sem talált rajta, csak levelet…” (Márk 11,1-14)

(12) „…semmit sem talált rajta, csak levelet…” (Márk 11,1-14) GYÜMÖLCSTERMÉS.* Isten népének boldog bizonyossága, hogy ismeri azt az egyetlen „Valakit”, aki ebben a világban tényleg az Úr nevében jött, és nem önmagát képviselte. Őt követve mi is termő fügefává lehetünk, akik másokat is táplálnak, mint az érett füge az éhes embert; még akkor is, amikor éppen nincs fügeérés ideje. A fügefán ugyanis, akkor, azok között az éghajlati viszonyok között, mindig volt füge, de fügeérés idején adta a fa a legtöbb gyümölcsöt; kivéve, ha a fa terméketlen volt. Terméketlen az életünk, ha csak magunkat tápláljuk, de nekünk is kell „táplálkoznunk”, hogy másokat táplálni tudjunk. Nem elég testben és lélekben táplálkozni, az örök élet eledelére van szükség, ez pedig csak Jézus Krisztusnál adatik, aki az Úr nevében jön (12-14). /Jézus bevonul Jeruzsálembe – A terméketlen fügefa/

 


* Jézus személyének „istenségét” fejezi ki, hogy előre tudott szenvedésének, halálának, feltámadásának eseményeiről, ide értve a részleteket is (1-7). Ugyanerre utal az is, hogy a sokaság nagy tiszteletadással fogadja, uralkodóknak kijáró köszöntéssel; de ez a köszöntés, a megszokott, liturgiában használt zsoltár éneklése, akarva-akaratlanul rámutat a lényegre (8-10): Ő az, aki az Úr nevében jön, aki valóságosan megsegít bennünket, és eljövendő országában „üdvösséges rendet” teremt (Zsoltárok 118,25).

Steinbach József dunántúli püspök Igemagyarázata a Reformátusok Lapjából a Bibliaolvasó Kalauz azon szakaszához, amelyet a Kalauz nem magyaráz.
Az Igemagyarázat online elérhetősége: igemellett.blog.hu.

Sola Scriptura

Hitvallásaink

Református hitünk egyik fő sarokpontja a hitvallásosság. Hitvallások azért születnek, mert van élő hit. Egyházunk az Apostoli Hitvallás mellett két alapvetően fontos hitvallásos iratot tart számon: a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét Hitvallást.

Istentiszteleti rendek

Az egyház életének ünnepi eseménye az istentisztelet. A következőkben a Magyarországi Református Egyház 1985-ben elkészült és ugyanakkor kiadott, jelenleg hivatalosan használatban levő istentiszteleti rendjeit és azok leírását olvashatják.

Ez történik továbbiak →