Istent keresem

Napi ige a református Bibliaolvasó Kalauz alapján

„...életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat...”
(ApCsel 20,17–38)

17 Milétoszból azután elküldött Efezusba, és magához hívatta a gyülekezet véneit. 18 Mikor azok megérkeztek hozzá, ezt mondta nekik: Ti tudjátok, hogy az első naptól fogva, amelyen Ázsiába léptem, hogyan viselkedtem közöttetek az egész idő alatt: * 19 szolgáltam az Úrnak teljes alázatossággal, könnyek és megpróbáltatások között, amelyek a zsidók cselszövései miatt értek. 20 Semmit sem hallgattam el abból, ami hasznos, hanem inkább hirdettem és tanítottam azt nektek nyilvánosan és házanként. 21 Bizonyságot tettem zsidóknak is meg görögöknek is az Istenhez való megtérésről és a mi Urunkban, Jézusban való hitről. 22 És most, íme, én a Lélektől kényszerítve megyek Jeruzsálembe. Hogy mi ér ott engem, nem tudom, 23 csak azt, hogy a Szentlélek városról városra bizonyságot tesz, hogy fogság és nyomorúság vár rám. 24 De én mindezekkel nem gondolok, sőt még az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról. 25 És most tudom, hogy közületek, akik között jártam, az Isten országát hirdetve, többé nem látja arcomat senki. 26 Ezért bizonyságot teszek előttetek a mai napon, hogy én mindenki vérétől tiszta vagyok. 27 Mert nem vonakodtam attól, hogy hirdessem nektek az Isten teljes akaratát. 28 Viseljetek gondot tehát magatokra és az egész nyájra, amelynek őrizőivé tett titeket a Szentlélek, hogy legeltessétek az Isten egyházát, amelyet tulajdon vérével szerzett. 29 Tudom, hogy távozásom után ragadozó farkasok jönnek közétek, akik nem kímélik a nyájat, 30 sőt közületek is támadnak majd férfiak, akik hazugságokat beszélnek, hogy magukhoz vonzzák a tanítványokat. 31 Vigyázzatok azért, és emlékezzetek arra, hogy három évig éjjel és nappal szüntelenül könnyek között intettelek mindnyájatokat. 32 Most pedig Istenre bízlak titeket és kegyelme igéjére, akinek van hatalma arra, hogy építsen és örökséget adjon a szentek közösségében. 33 Senkinek ezüstjét, aranyát vagy ruháját nem kívántam, 34 sőt ti jól tudjátok, hogy a magam szükségleteiről meg a velem levőkéről ezek a kezek gondoskodtak. 35 Mindezekben megmutattam nektek, hogy milyen kemény munkával kell az erőtlenekről gondoskodni, megemlékezve az Úr Jézus szavairól. Mert ő mondta: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni." 36 Miután ezeket elmondta, mindnyájukkal együtt térdre borulva imádkozott. 37 Valamennyien nagy sírásra fakadtak, Pál nyakába borultak, és csókolgatták őt. 38 Különösen azon a szaván szomorodtak el, hogy többé nem fogják őt viszontlátni. Azután kikísérték a hajóhoz.

„...életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat..." (24). Pál hitvallását olvasni megszégyenítő. Van úgy, hogy mi is felelősen át nem gondolt lelkiséggel mondjuk, valljuk, hogy „életünket és vérünket" áldozzuk az ügyért. Közben pedig a legkisebb akadályoknál, próbáknál, terheknél is szégyenletesen elbukunk. Kihagyott lelki alkalmak, meg nem szentelt nyugalomnapok sora, haragtartás... Hogyan lehet mégis győzelmesen végigfutni úgy, hogy még az „életem sem drága"? Csak akkor, ha „...nekem az élet Krisztus..." (Fil 1,21).

RÉ 447 MRÉ 175


„…a Mindenhatóval szemben hősködött.” (Jób 15,17–35)

(25) „…a Mindenhatóval szemben hősködött.” (Jób 15,17–35) JÓB BARÁTAI FONTOS DOLGOKAT MONDANAK, noha a könyv teljes összefüggésében nem érthetünk egyet velük. Mégis, figyeljünk árnyaltabban szavaikra! Mit mond Elifáz, a második beszédében? – 1. A szenvedőt tanítani, kioktatni, vigasztalás és segítség helyett; – ez történik itt. Valóban, könnyebb egy biztos rendszer védelmébe menekülni, akár egy várba. Az elődöktől örökölt épület biztonsága ez (17–18), ahol nem tűrünk el „idegent” (19), kivetjük a bűnöst, aki az Isten ellen emelte kezét, a Mindenhatóval szemben hősködött (25), és aki igazságosan veszett el ezért. Ez rettenetes szemlélet így önmagában (26–35). – 2. Ugyanakkor Elifáz második beszédének olvasata sem ilyen egyszerű. Igenis, kell az elődöktől örökölt épület biztonsága, még inkább az Isten Igéjének, az evangéliumnak elődök által megalapozott védelme, ahol az igazi fundamentum Jézus Krisztus, ahol nem hősködünk az Istennel szemben, ahol mindnyájan, „bölcs, bölcsebb és legbölcsebb” is belátja nyomorúságát, Isten igazságát, az Úr Jézus Krisztus kegyelmét, de ahol a szenvedőt nem kioktatjuk, hanem együttérző szeretettel segítjük, és ahol az „idegent” (19) sem szeretjük jobban a sajátjainknál!

Steinbach József dunántúli püspök Igemagyarázata a Reformátusok Lapjából a Bibliaolvasó Kalauz azon szakaszához, amelyet a Kalauz nem magyaráz.
Az Igemagyarázat online elérhetősége: igemellett.blog.hu.

Sola Scriptura

Hitvallásaink

Református hitünk egyik fő sarokpontja a hitvallásosság. Hitvallások azért születnek, mert van élő hit. Egyházunk az Apostoli Hitvallás mellett két alapvetően fontos hitvallásos iratot tart számon: a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét Hitvallást.

Istentiszteleti rendek

Az egyház életének ünnepi eseménye az istentisztelet. A következőkben a Magyarországi Református Egyház 1985-ben elkészült és ugyanakkor kiadott, jelenleg hivatalosan használatban levő istentiszteleti rendjeit és azok leírását olvashatják.

Ez történik továbbiak →



Istent keresem

ApCsel 20,17–38

„...életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink